A Dinnyési-fertő korábban a Velencei-tó szerves része volt, ma is csak az országút és a balatoni vasútvonal választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő- és táplálkozó helyet. Itt alakították ki a Madárdal tanösvényt, ami költési időszakban madárcsicsergéstől hangos. De nem csak hallhatjuk a madarakat, hanem meg is figyelhetjük őket – érdemes távcsővel kirándulni erre.

Dinnyés nyugati szomszédságában terül el a Dinnyési-fertő 560 hektáros védett területe, ahol Gárdony város önkormányzata 2010-ben létrehozta a terület egyedülálló természeti értékeinek, valamint a környék látnivalóinak a bemutatására a Madárdal tanösvényt. Az alábbi térképen látható, hogy több túralehetőség is adott, parkolni Dinnyés belterületén a legegyszerűbb. A kilátó az 5. állomásnál található, ezt mindenképpen érdemes felkeresni.

A tanösvény tábláin sok érdekességet olvashatunk a vízimadarak életéről. Az öreg nádasok legfontosabb fészkelő madarai a nagy kócsag, a búbos vöcsök, a kis vöcsök, a kanalasgém és a nyári lúd. De nem csak madarakról tanulhatunk Dinnyésen: számtalan honos növény- és állatfajt figyelhetünk meg itt. A terület egy bizonyos része csak szakvezetéssel látogatható.

A három szakaszból álló, összesen 15 km hosszú tanösvényt végigjárva megismerkedhetünk a Dinnyési-fertő természetes állapotú vizes élőhelyeivel, a szikes vízparti területekkel, valamint az itt előforduló gazdag élővilággal. A tanösvényen külön táblákon olvashatunk a nádi énekesmadarak, vöcskök, gázlómadarak, récefélék életmódjáról és a madárvonulásról.

A fertőt övező területeken betekintést nyerhetünk a természetkímélő gazdálkodási módokba, és találkozhatunk az itt élő őshonos háziállatokkal (rackajuh, magyar szürkemarha). Az egyedi tervezésű ismertető táblák segítségével megismerhetjük az egykori helyi halászati hagyományokat, a geológiai és kultúrtörténeti érdekességeket is. A néhol fapallókon, hidakon átvezető túraútvonal mentén álló kilátók jó lehetőséget adnak a táj és a gazdag madárvilág megfigyelésére.

A Dinnyési fertőtől északabbra a Velencei-tavon húzódik a 420 hektáros Velencei-tavi Madárrezervátum, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet része. A rezervátumot csak bejelentkezéssel lehet látogatni. A növényvilág tekintetében természetvédelmi szempontból a legjelentősebb az eredeti lápi vegetáció, az úszóláp fenntartása, védelme. Kiemelten védett növénye ennek a lápi vegetációnak a hagymaburok és a tengermelléki káka.
Fotók: Papp Sólyom